Tymah - Vihar

Az ég elsötétül
A fény menekül
Az erdő csendes
A szél elcsitul

Mi élet, az eltűnt
A sötétség nő
Beborít mindent
A hegyekből jön

Az égen kúszik
A csöndben közeleg
S amikor elér
A föld megremeg

Visszhangzik a menny
S a völgy felsikolt
Lezúdul a víz
S az ég felsóhajt
Nincs hang, mi szól
Nincs fény, mi él
Csak eső zuhog
S feltámad a szél

Csak szürke homály
Mely mindent takar
És sáros patak
A hegyről rohan

Fent mélabús ég
Visszhangozva zeng
S a néma bús föld
Hallgatja őt lent

Oly titokzatos
Mit érez a szív
A vihar kitört
És magával hív