Öreg mocsár - vén lélek
Időtlen, s végtelen.
Bűzét viszik a szelek,
Földjében kín terem.
Szemében nincsen élet,
Szemében nincsen fény,
Szeméből néz egy vénhedt,
Egy bűzös halott lény.
Vénség árad belőle,
S kortalan rothadás.
Élet elfordult tőle,
S a léte haldoklás.
Fájdalom, s örök élet
Egyé lett ővele
Tagadva minden szépet
Sikít szelleme.
Korhadó, öreg fái,
Mint elesett harcosok;
S szakadt, kopott ruhái -
A mocsári mocsok.
Öreg mocsár - az álom
Csendes és oly üres.
Állóvizében fájdalom
És néma szenvedés.